2011. november 14., hétfő

17.rész - Az éjszaka

Hello!
Ez előző fejezetet én nagyon jónak éreztem, de tudom, hogy mindig a legizgibb résznél kell abbahagyni... ;)
De itt a folytatás!
Kicsit félek, hogy nem lett olyan jó, mint amilyennek képzeltem, de azért remélem, hogy tetszni fog... :/
És fontos! A DALT (csupa nagybetűvel... :D) Indítsátok el miközben olvastok! ;)
Puszi: Anna Love ♥
u.i.: Nagyon-nagyon köszönöm! 2000 látogató, 10 nap alatt!!!! :')


"Veled egy pillanat mindörökké tart / Ki szívemen új virágot hajt
Ezer illata csábít e csoda felé / Sose múlhat, el úgysem engedné"


Többféle érzés kavargott bennem: a boldogság, az értetlenség és a düh.
Boldognak éreztem magam, mert utólag visszagondolni erre, hihetetlenül jó érzés volt! Az, amit akartam, félig meg is kaptam... Értetlen voltam, hiszen reggel Eric egy szót sem szólt az estéről... És végtelenül dühös voltam a popsztárral. Barátnője van és közben velem mégis miért...? Nem értek semmit.
-Pontosan mi történt?-kérdezte Tom.
Lehunytam a szemem és mintha csak egy filmet néztem volna, úgy láttam minden eseményt:

-Szeretlek!-mondtam halkan, miközben jó mélyen a srác szemébe néztem. Eric halványan elmosolyodott, és leült mellém az ágyra. Kissé kómásan néztem rá, nem voltam eszemnél.
-Tényleg?-takart be.-Nemcsak a tea hatása miatt mondod?
Alig láthatóan, de megráztam a fejem.
-Mi volt a teában?-kérdeztem, miközben felültetett és a homlokomra tette a kezét.
-Csak egy kis Eric-féle varázslat...-fektetett vissza.-Mollynál bevált.

Végignyújtóztam az ágyon, már majdnem elaludtam, mikor hirtelen kinyitottam a szemem és felkeltem az ágyból. Az ablakhoz sétáltam, és lenéztem az udvarra. A buli már nem volt annyira pörgős, mint mikor Erickel lent voltunk, de néhányan elszórakoztatták a vendégeket. A háttérben megszólalt egy ismerős dallam. Egy What's Up! dal volt... I Don't Want 2 Hurt You 

Valaki hátulról átkarolta a derekam és a vállamra tette az állát. Mosolyogva az illetőre néztem, aki szintén mosolyával tisztelt meg. Visszafordultam és lassan mozogni kezdtem a zenére, ilyenkor mindig átveszem a dal hangulatát és halkan dudoltam.
-Szereted?-kérdezte Eric.
-Nagy kedvencem...-feleltem.-Főleg a vége nagyon szép.
Hirtelen megfordított és a nyaka körétekerte a karomat és lassan táncolni kezdtünk.
-Akarod, hogy még szebb legyen a vége?-szólalt meg Eric, kb a dal felénél.
Fogalmam sem volt, hogy mit akarhat, mert ez a dal így is gyönyörű, de hát ha tud ennél szebbet, akkor csak nyugodtan.
-Akarom...-súgtam halkan, mire éreztem, hogy bólint.
Kíváncsi voltam, hogy mire készül, de a szám nem akart a végéhez érni. A srác vállára hajtottam a fejem és gondolkoztam. Csak az az egy mondat járt a fejmben, amit mondott: "Csak egy kis Eric-féle varázslat... Mollynál bevált." Mit jelenthet ez? Teljesen összezavart, igaz, hogy nem voltam magamnál, de nagyon idegesített ez az egész. Folyamatosan furcsán viselkedik, a hangulat-változásai, mikor szóba kerülök... Elegem lett. Egy határozott mozdulattal eltoltam magamtól, így szegény a földre esett.
-Mit csinálsz?-kérdezte kissé felháborodottan.
-Hagyd abba Eric!-fakadtam ki.-Áruld már el! Miért csinálod ezt? Miért viselkedsz velem így?-egymillió kérdést tettem fel neki, majd elsírtam magam. Rosszul voltam, nem tudtam mit tenni, valahogy nem bírtam uralkodni az érzéseim felett...
A padlóra borultam és csak sírtam és sírtam. Hallottam, hogy a számban elhangzik az utolsó I Don't Want 2 Hurt You és akkor valaki felemelte a fejem. Könnyes szemmel néztem Ericre, aki láthatóan megdöbbent ezen az egész kiakadásomon, de csak annyit mondott:
-Nem fogok magyarázkodni... És akár akarod, akár nem, széppé teszem a dal végét, legalább egy valaki számára!-majd megfogta a két vállam és miközben magához húzott, megcsókolt...

Még soha nem csókoltak meg, de annak egy emlékezetes dolognak kellett volna lennie, és én mégis elfelejtettem. Olyan, mintha dühös lett volna az egész miatt, ő csak kedves akart lenni, én pedig elrontottam! Nem ilyennek képzeltem el azt a bizonyos ELSŐ csókot és ráadásul nem is Erickel, de nem vagyok varázsló, hogy visszaforgassam az időt. Ami megtörtént, az megtörtént.
-Wow!-pislogott nagyokat Tom.-Én... ez komolyan így volt? Én nem voltam ott végig, de ilyen dolgokat hagytam ki? Csak a csókot láttam, meg előtte. Fenébe! Kellett nekem sokat innom!-vágott a fejére. Ezen akaratlanul elmosolyodtam. Hát igen, nagyon jó íze volt Molly forrócsokijának...

Éreztem, hogy Eric szorosan magához ölel és nem ereszt el. Be kell vallanom, nem is bántam annyira... Egy újabb megfejtenivalót kaptam most tőle: "És akár akarod, akár nem, széppé teszem a dal végét, legalább egy valaki számára!"-ezek a szavak csengtek a fülemben. Legalább egy valaki számára... Nem voltam benne biztos, hogy rám gondol. Végül eleresztett, én pedig döbbenten néztem a srácot, aki mosolyogva végigfeküdt a földön.
-Gonosz vagy!-közöltem egyszerűen, mire 1 pillanat alatt felült.
-Micsoda?-kérdezte meglepetten.
-Gonosz vagy!-ismételtem meg pontosan ugyanúgy, ahogy az előbb. A popsztár döbbenten bámult rám. Fogalma sem volt róla, hogy miért mondtam, de nem bírtam tovább, elnevettem magam.
-Gonosz vagy! Megjelensz azokkal a barna szemmekel és mindenkit elvarázsolsz velük!-Eric nevetve megcsóválta fejét.
Ekkor már nem tudtam tovább ébren maradni, hanyatt feküdtem a földön és behunytam a szemem, majd elaludtam...

4 megjegyzés:

  1. Szia!
    Csak ennyit mondok:Király lett:-)

    VálaszTörlés
  2. Köszi evus.... :)

    VálaszTörlés
  3. Eric féle varázslat? Óóóó, mi lesz még itt? :)
    Nagyon jó lett. :)
    Vajon mikor buki le Wanda? (tudom, tudom, mindig felteszem ezt a kérdést, pedig úgysem, fogsz rá válaszolni.)

    VálaszTörlés
  4. :)
    Köszi, nagyon örülök, hogy tetszik...
    Hát ez egy jó kérdés, de kiírom a következő címét, hátha az sejtet valamit! ;)

    VálaszTörlés