12.rész - A válaszok

Hello!

Ismét itt... :)

Hát, az előző fejezetekben jó sok kérdésre nem kaptatok választ, de most megtudjátok! ;)
A többi a következő fejezetekben derül ki...

Most csak a válaszokat kapjátok meg a következő kérdésekre:

• Molly mit is mondd Marknak?
• Mire jön rá Mark, amikor Molly nála van?
• Miért végződik minden rosszul???

Az utolsót lehet, hogy még nem értitek, de a fejezet végére már világos lesz... :)

És hogy fokozzam a dolgot, a következő rész: Molly nyomában...

"Ez a felkavarodás - teljes nevén: szerelem - őrületes viharokat korbácsoló, zavarba ejtő, zabolátlan, kínzó, mágiázó, csodával azonos érzés."

Azt hittem káprázik a szemem. Anyámék már vagy 30 perc elmehettek, de még mindig lesokkolva ültem a laptop előtt. Fogalmam sincs meddig maradtam úgy, de egy újabb kopogásra eszméltem fel. Mikor kinyitottam, tényleg úgy éreztem, hogy elvesztettem az időérzékemet, mert Molly állt az ajtóban.
-Te, te...-dadogtam.-Nem elmentél?
-De, de!-felelt a lány és bejött.-Csak muszáj valamiről beszélnünk!
Fogalmam sem volt, hogy miről akar beszélni, de leültem a kanapéra és figyelmesen hallgattam:
-Két dologról kéne beszélnünk.-kezdte Molly.-Először is Wandáról!
Na, ekkor sejtettem, hogy ennek nem lesz jó vége!
-Nagyon jó fej a testvéred meg minden, de nem tudom, hogy tudsz-e róla, mi van közte és Eric között...
-Nem tudok!-feleltem őszintén, mert tényleg fogalmam sem volt róla.
-A videót láttad, ugye?-mutatott a számítógépem felé, mire bólintottam.-Nem tudom, hogy akkor mit csináltak, de utána... Hát, ha hallottad, amiket tegnap mondtam, amíg bezárkózva a WC-ben voltál...-persze! Biztos...-Akkor egyszer csak hirtelen elhallgattam, mert valakik megjelentek a folyosón és én elbújtam. Később rájöttem, hogy Eric és Wanda volt. Ha jól láttam, a lány éppen aludt és Eric a karjaiban hozta fel a vendégszobába.-most már tudom, hogy kerültem oda.-És Eric annyit mondott a tesódnak, hogy 'Jó éjt, te kis bulihercegnő' és Wanda pedig azt felelte: 'Jó éjt, barna szemű hercegem!'...
Erre egyáltalán nem is emlékeztem! Komolyan ilyet mondtam és a popsztár pedig hercegnőnek hívott???
-És aztán, meg akartam kérdezni Ericet, de már javában aludt. Szóval te mit tudsz erről?-kérdezte végül.
Őszintén? Semmit! Nem tudom, mivel üthettem ki magam ennyire, hogy azokra a szavakra nem emlékszem, amiket kimondtam és Molly ezzel a történettel meglepett. Miután látta rajtam a tanácstalanságot, legyintett.
-Akkor a másik...-sóhajtott.-Tudod, Eric és én mostanában nem nagyon találkoztunk. Folyamatosan utazik és terjeszti a zenéjét a világon, ami miatt rám kevés ideje marad. Nem kívánom neked, hogy tapasztald meg milyen egy híresség barátnőjének lenni. De, volt már olyan érzésed, hogy már nem is annyira vagy oda azért, akit szerettél, sőt imádtál?-nézett rám.
-Csak hasonló...-feleltem.-Az egyik legjobb barátom cserbenhagyott és hát elég rossz érzés.
Pár perc hallgatás után, Molly újra megszólalt:
-És olyat éreztél már, hogy helyette valaki más lépett be az életedben?
-Igen...-bámultam magam elé, miközben eszembe jutott, Mollynak igaza van! Azért kellett Tomnak Alexához mennie, mert nekem meg kellett ismernem Ericet! Ha nem hagyott volna cserbe, akkor se nem jutok el idáig! Ezért... hálás lehetek Tomnak.
Láttam, hogy a lány mosolyog és kicsit közelebb jött hozzám. Valami nagyon furcsa érzésem támadt. Ahogy néz rám, ahogy mosolyog... Te jó ég! Molly belémzúgott!!! Illetve Markba.
Felálltam és hátráltam két lépést.
-Molly, figyelj én nem... illetve mi nem...-dadogtam, de annyira lesokkolt ez a tény, hogy fogalmam sem volt mit kéne mondanom.
-Jaj, Mark!-állt fel.-Mi akadályoz meg minket?
-Eric!-tört ki belőlem. Nemcsak amiatt, hogy Molly és Eric egy pár, hanem mert én szeretem a popsztárt! És ezek szerint a barátnője már nem? Ezt muszáj volt megtudnom...
-Akkor szakítok vele!-közölte nagyon komolyan.-Miattad...
-Nem, nem és nem!-tiltakoztam.-Idefigyelj, te lány! Mi ketten soha nem lehetünk együtt! Lehet, hogy ezt most nem érted, de miután megérted, már szégyelni fogod! Én nem olyan vagyok, mint amilyennek látszok! És...és nagyon-nagyon fogsz utálni, ha megtudod az igazat! Molly, kérlek, ezt ne tedd! Nem szakíthatsz Erickel! Főleg nem miattam!-fakadtam ki, nem bírtam tovább.
A lány megszeppenve nézett rám és mikor befejeztem, kirohant a lakásból.
-Molly!-kiabáltam utána, de már későn. Elment...
Visszaszaladtam a lakásba és kinéztem az ablakon. Molly éppen átért az úttest másik oldalára és csak szaladt tovább. Könnyek szöktek a szemembe. A földhöz vágtam a parókámat és sírva borultam a padlóra. Szerintem soha nem bántottam meg ennyire senkit! Csak azt mondtam, ami a szívemet nyomta, de ezzel most megsértettem valakit, akit én nagyon szeretek, szinte már testvéremként, de ha tudná, hogy vagyok, akkor utálna! Ezekkel a gondolatokkal a fejemben sírtam magam álomba a hideg parkettán...