2011. december 8., csütörtök

5.rész - Ölelés

Sziasztok...
Nem kaptam komikat... :/ Mi történt?
Tudom, hogy én sem voltam most sokáig, amit szégyellek is, de csak most van időm írni, mert egy kicsit beteg vagyok. De veletek mi történt? Azt látom, hogy vannak olvasók hiszen tegnap is majdnem 100 kattintás volt, de nem írtatok kommentet így nem tudom, hogy tetszettek-e a részek.
Na, mindegy... Folytatom.
Nem tudom, hogy gáz-e, de lecseréltem René karakterének megformálóját, hiszen megtaláltam a tökéletes srácot. Pontosan úgy néz ki, ahogy elképzeltem!
Ehhez pedig jó olvasást!
Anna Love ♥

"Soha semmi nem marad ugyanaz..."

Csendben léptem be a szinte teljesen sötét házba. Egyedül a hálóból hallottam hangokat. Halkan vetkőztem le, majd óvatosan belestem a szobánkba. Eric édesen aludt, keresztbe feküdt az ágyon és magához szorította a párnáját. Elmosolyodtam látványán. A tévében éppen egy film ment, legnagyobb kedvencem: A békés harcos útja...

-Változás.-mondta az ősz öreg ember.
A srác sokáig gondolkodott, majd azt felelte:
-Soha semmi sem marad ugyanaz...

Elgondolkodtam szavain és beláttam, hogy igaza van. Azt pontosan nem tudom megfogalmazni, hogy miért, egyszerűen csak tudom. A popsztár mocorogni kezdett, így inkább felmentem aludni. Hullafáradt voltam, reggel 6-kor keltem, ezért nem is csodálom. Pár perc múlva pedig már az igazak álmát aludtam...


Csak úgy kipattant a szemem. Körülnéztem a szobában és megállapítottam, hogy egyedül aludtam. Miután másfél óra után Wanda nem jött haza, betettem egy filmet, de már a 10. percnél elaludtam. Mikor kimentem a mosdóba, hallottam halk szuszogását a vendégszobából. Mosolyogva néztem be, át se öltözött, úgy dőlt be tegnap az ágyba. Hagytam tovább aludni, lementem. A bejárati ajtó előtt már ott voltak a szokásos napilapok, újságok, Wanda magazinjai.
-Szemét...-dobtam ki az egyik.-Szemét...-a másikat és ezt így folytattam, amíg valami nem akadt a kezembe.
A szokásos szennylapok egyike volt, a címlap felkeltette az érdeklődésemet. Gyorsan a 13.oldalra lapoztam és elolvastam a cikket:

Soha semmi nem marad ugyanaz...

Vajon igaz ez a mondat? Ezt mindenki maga tudja eldönteni.


A képen látható személyek számunkra, mint olvasók feismerhetetlenek.
A fotó készítjője viszont megállapította, hogy a fényképen Wanda Love, az amerikai vadóc és René Belyzel, Európa 2. leghelyesebb pasija látható.
A sötétség miatt nem látni éppen mit csinálnak, csak azt, hogy túlságosan is közel állnak egymáshoz.
De vajon tud erről Eric Saade?
Holnap a témáról bővebben is olvashatnak!

Kiejtettem a kezemből az újságot, és térdre estem. Próbáltam koncentrálni arra, hogy ne ájuljak el. Ez, ez biztos csak egy pletyka! Vagy lehet, hogy más van a képen, csak a kép készítője rosszul látta őket! Az biztos nem Wanda, ő nem tenné meg velem ezt.
-Eric?-hallottam egy lágy, aggódó hangot a hátam mögül. Könnyeimet visszafojtva fordultam meg és Wanda állt meg mellettem. Pokrócba takarózva nézett engem.
-Mi történt?-guggolt le.
-Semmi...-sóhajtottam, majd összegyűrtem az újságot és elvittem kidobni.
A lány követett, éreztem, hogy mondani akar valamit, különben nem jönne utánam. Megálltam előtte és széttártam a karom. Vette a célzást, megszólalt:
-Figyelj, ma... most el kell mennem, de sietek haza, megígérem!
Lesütöttem a szemem. Biztos egy újabb randi Renével. Komolyan nem hittem el, de bólintottam. Wanda mosolyogva megcsókolt, majd elment átöltözni.
Ideges voltam és dühös. A nappaliban megálltam a kandallónk előtt, ahol a hónapfordulónkra kapott ajándékom díszelgett. Ahogy magamat néztem, szinte éreztem, ahogy a kép beszél hozzám.
-Szánalmas vagy...-mondta.-Miért nem állítod meg?
Közben Wanda lejött a lépcsőn és az előszobából intett.
-Szia, szeretlek!
Meg sem várta, hogy reagáljak, máris kiment. A tenyerembe temettem az arcom és ismét könnyezni kezdtem. Mintha mostanában túl sokat sírnék. Fogalmam sincs miért, de így van.
-Gratulálok!-hallottam ismét a képet, mire felnéztem. Hirtelen felindulásból földhöz vágtam az aranykeretet, az engem ábrázoló rajzzal együtt, ami nagy csattanással tört ezer darabra, majd dühösen kitrappoltam a házból...


Pár perccel múlt 1 óra, de René sehol. Kezdtem ideges lenni. Mintha mostanában mindenki olyan fura lenne, például Eric reggel a bejárati ajtő előtt térdelt és valami újságot olvasott. Láttam rajta, hogy baja van, de nem mivel nem árulta el, nem húztam fel. Ezek után gyorsan leléptem, mielőtt kifecsegem, mi a tervem Renével.
Valaki hátulról befogta a szemem.
-Ki vagyok?-kérdezte elváltoztatott hangon, de egyből felismertem. Mosolyogva néztem fel a francia srácra, aki a kezembe nyomott egy kis dobozt.
-Mi ez?-néztem érdeklődve.
-Nyisd ki!-mutatott az ajándékra.
Felnyitottam a "szelencét", amiben meglepetésemre egy gyűrű volt. Döbbenten néztem Renére, nem értettem, ezt miért kaptam. Arcán egy huncut mosoly bújt el, mire magam is elmosolyodtam. Óvatosan megöleltem.
-Köszi!-súgtam a fülébe.
Szép pillanat... lett volna!
-Mi újság?-hallottam magunk mögül egy hangot, mire felsikítottam és leestem a padról.
A két srác értetlenül nézett rám, majd egymásra. Ahogy egymást nézték szinte szikrázott a szemük. Eric újra rám pillantott.
-Ezt most megint eljátszuk?-kérdezte.-Beszélhetnénk?
Óvatosan René felé pillantottam. Összehúzta a szemöldökét, majd alig láthatóan megrázta a fejét. A popsztár pedig kérdőn nézett rám. A fejemet kapkodtam közöttük, de nem bírtam választani. Ha Ericet intem le, akkor lehet hogy megint itthagy, de ha Renének mondok ellent, akkor meghiusulhat a tervem.
Felálltam és megragadtam Mr.Popular kezét.
-2 perc! Esküszöm!-fordultam a francia srác felé, mire kissé dühösen, de bólintott.
Arrébb rángattam a barátom, majd megálltunk kb 10 méterre a padtól.
-Áruld már el, hogy mi van!-bukott ki Eric.-Most Renét szereted? Mert ez a cikk...-vett ki egy papírost a zsebéből.-Nagyon is ezt mondja!
Kivettem a kezéből az újságot és megdöbbenve olvastam végig. A képhez pedig nem is tudtam hozzászólni. René csak megölelt, semmi más nem történt!
-Eric, hallgass meg, mielőtt megint elmész a világvégére!-hadartam. A srác összefonta a karját és érdeklődve figyelt. Nagyot sóhajtottam, majd magyarázkodni kezdtem:
-Minden akkor kezdődött, mikor elkísértem Omart az új sulijába. Éppen nyitottam az ajtót, de valakit ezáltal jó orrba találtam. Renét akkor még nem ismertem, szóval csak bocsánatot kértem meg minden, majd elmentem. Ezek után Mikánál kiderült, hogy ő az új bérlője... Kínos volt, hiszen eltörtem az orrát, ő pedig mondott valamit amin kicsit kiakadtam. De még mielőtt elviharzottam, hencegtem neki azzal, hogy otthon vár a híres barátom. És mikor elmesélted, hogy ki is valójában René, akkor rájöttem, hogy bunkó voltam vele.... Szóval azt mondtad, hogy nem tud veszíteni, elhatároztam: megtanítom neki. Hidd el, semmi sincs köztünk! Érted?
A popsztár elmosolyodott, majd megölelt. Ezek szerint érti...
-Sajnálom!-súgta a fülembe, de nem értettem.-Majd otthon megbeszéljük!
Bólintottam és megcsókolt. Átkaroltam a nyakát, közben pedig megnyugodtam. Végre nem kell titkolóznom előtte. Óvatosan elengedett.
-Menj!-biccentett, mire mosolyogva megfordultam. Viszont boldogságom nem tartott sokáig, hiszen René már nem ült a padon. Láttam távolodó alakját valahol a park másik végén...

8 megjegyzés:

  1. Sziiia!! :)
    Nagyon jó kis fejezet lett! Komolyan, először megijedtem, amikor Eric olvasta a cikket, és amikor idegesen Wanda után ment, de hál'Istennek megértette a lány célját, így nem is volt vele baj. Már nagyon várom a következő fejezetet! :)
    És a fejezet miatt ne aggódj, én, és még szerintem jó-pár ember nagyon szereti olvasni a fejezeteidet, én konkrétan mindig nagyon várom, hogy mikor rakod fel a frisst. :P
    A következőre is nagyon kíváncsi vagyok! ;)
    Remélem sietsz vele!!
    Csók: Sziszaa <3

    VálaszTörlés
  2. Köszi Sziszaa... Örülök a kommentednek mert kicsit kétségbeestem a hiányuk miatt.
    Megpróbálom hozni a következőt, amint tudom. :)

    VálaszTörlés
  3. Szia!
    Először is millió bocsi, hogy nem írtam, de nekem is minden összejött. (bátyám szalagavatója, néhány tz, a walesi bárdok megtanulása stb. és én is felvételire készülök, matekból pedig síkhülye vagyok, ezért nem árt minél többet gyakorolnom) Mire odajutottam, hogy elolvassam az új fejezeteteket, már úgy gondoltam nem komizok, mert úgyis hozod a következőt.
    Nagyon jó rész lett ez is, meg az előzők is. Kíváncsi vagyok, hogy tanítja meg Wanda Renét elfogadni ha veszít. Nagyon várom a kövi részt is. Dalma

    VálaszTörlés
  4. Köszi Dalma, örülök, hogy tetszett...
    Igen, ez a felvételi mindenkinek nagyon felforgatja az életét, szóval megértelek. :)

    VálaszTörlés
  5. Szia!
    Én is bocsánatot kérek,hogy eltűntem,de nekem is a hetem dolgozatok dolgozatok hátán telt,de legalább már túl vagyok a nehezén, és jól jönne most pár jó jegy a továbbtanuláshoz.. :)
    Na de a rész,mint mindig most is szuperre sikeredett,bár nagyon megijedtem,hogy Eric nem fogja majd meghallgatni Wanda-t,de megnyugodtam,és remélem nem lesz semmi baj egy ideig!! :D
    A rajz is nagyon jó lett Eric-ről,nekem nagyon tetszik! :)
    Várom a következőt! :)
    Üdv:Viki

    VálaszTörlés
  6. Semmi gond... Most mindenki ilyen elfoglalt... :)
    Örülök, hogy tetszett!
    És annak is, hogy a kép is, sokat dolgoztam rajta.

    VálaszTörlés
  7. Szia!
    Nagyon jó lett! És nagyon várom a következőt! :D
    Bocs most nincs időm hosszabban írni, de nagyon tetszett! :S
    Üdv
    Zoey

    VálaszTörlés
  8. Köszi Zoey!
    Örülök a komiknak... :)
    És nem baj, ennek a pár szónak is örülök! ♥

    VálaszTörlés