2011. december 17., szombat

11.rész - Kórház

Sziasztok!
Végre! Végre hétvége, már azt sem tudtam merre nézzek, annyi dolgom volt...
Szóval jó hírem van!
Még nem most, természetesen, de lesz 3.évad! :)
Unbreakable Love
Még csak nem is sejthetitek, mi fog történni... de ez az ötlet, nagyon hirtelen jött és még én is jót nevettem rajta. :D
Szóval lesz, ez a lényeg, de még a 2.-kal sem vagyok sehol!
Nem is húzom tovább!
Ez a fejezet annyira nem lesz izgalmas, de következőkben érdekes dolgok fognak történni!
Írok pár kulcsszót, hogy legyen izgalmasabb! ;) Ez kb a kövi 6-7 fejezet:
leszámolás, Heni VS René, Eric-féle varázslat, lopás
Puszi: Anna Love ♥



Wanda békésen szuszogott a kanapén, én pedig tülkön ülve vártam, hogy Heni megérkezzen. A lány nagyon hamar itt volt, miután telefonáltam 10 percre rá már az ajtómon dörömbölt. Sietősen nyitottam ajtót, ő pedig mint a szélvész rontott be a lakásba. Amint meglátta Wandát a heverőn, de ment hozzá és ébresztgetni kezdte.
-Hahó!-rázta, a lány viszont nem reagált.
Heni dühösen állt fel.
-Mit műveltél?-tárta szét a karját.
-Én semmit!-magyaráztam.-Egyszer csak elájult! Egyik pillanatról a másikra...
-Kihívj egy orvost!-parancsolta, majd tovább ébresztgette a lányt.
Kimentem a konyhába és azonnal hívtam a kórházat. Nagyon ráérhettek, hiszen csak az ötödik csengésre vette fel valaki.
-Halló?-kérdezte unott hangon.
-Jöjjenek kérem a lakótelepre, van egy lány, akivel nem tudjuk mi történt, egyszer-csak elájult!-hadartam.
-Kérhetném a beteg nevét?
-Wanda Love...-mondtam, mire néma csend volt a felelet. Pár pillanat múlva, más hangnemben kaptam választ:
-Azonnal ott vannak a mentők!-szólt idegesen a nő, majd lerakta.
Ismét kimentem Henrietthez, de Wanda még mindig ugyanúgy feküdt az ágyon, ájultan. Nem bírtunk várni, nekem pedig egy kérdés kavargott a fejemben: mi történt a nővel, mikor bemondtam a lány nevét? Határozottan éreztem a hangjának megváltozását. Talán csak azért, mert ő Eric Saade barátnője? Vagy másért?
Nem telt el 5 perc sem, mikor kopogtak. Sietősen téptem fel az ajtót, ahol két ember hordággyal várakozott. Azonnal bejöttek, és miután eligazítottuk őket a lakásban, megálltak Wanda előtt.
-Megint?-sóhajtott az egyik, miközben feltették az ágyra.
-Mi az, hogy megint?-érdeklődött Heni, de választ nem kapott, mert otthagytak miket. Döbbenten néztünk egymásra volt barátnőmmel. Egyikünk sem tudta mire vélni a mentős szavait. Lehet, hogy mégsem Eric miatt ismerik Wandát? Pár perc után észbe kaptunk és azonnal kocsiba pattantunk, mentünk a kórházba. Olyan gyorsak voltunk, hogy még előttük odaértünk.
A lány még mindig az ágyon feküdt, és békésen "aludt". Az emberekkel együtt mentünk be, megvártuk, amíg rákötik a gépekre, aztán mikor ismét hárman maradtunk, Henivel érdeklődve figyeltük szívének verését. Egyenetlen, néha gyors, néha lassú. Nagyot sóhajtottam. Reggel még nem is gondoltam bele, mi fog történni. Azt hittem lesz egy nyugodt napom, erre beállít Wanda. Ezek után még lehetett volna szép minden, de nem tudom mi okozta ezt a dolgot. Ezen elmélkedtem és szerintem Henriett is, mikor megjelent az orvos.
-René Belyzel és Henriett Naceri?-kérdezte a jegyzeteiből felnézve.
Mindketten bólintottunk. Leültetett két székbe,mire azt hittük elmagyarázza, mi folyik itt, de egy olyan dolgot kérdezett, amin meglepődtünk:
-Hol van a popsztár?
-Eric?-érdeklődött Heni, mire a doki bólintott.-Táncpróbán, miért?
-Azonnal ide kell jönnie!-közölt dühösen.-Nem hiszem el, hogy megint képes volt ezt tenni a lánnyal!
-Miért, mi volt?-kérdeztem idegesen, mert egy szót sem értettem abból, amit ez az emberke makogott.
-Wanda Love-t már egy 5 hónapja ugyanígy a szíve miatt kezeltük...-kezdte.-A kiváltója a popsztár, Eric Saade volt. Gyakorlatilag összetörte a szívét! De megjelent azzal a jóképű fejével és hopp! A lány felébredt. Biztos voltam benne, hogy még találkozok vele. Nem tudom, hogy most fel fog-e kelni, reménykedni tudunk. Hozzák ide a srácot, egy próbát megér!
-Nem!-ráztam meg határozottan a fejem, miközben Henriett pedig bólintott és elfogadta ezt.
Döbbenten néztünk egymásra. Nem értettem, miért akarja idehozni Ericet, felesleges! Wanda nélküle is jól elvan! Dühösen néztem az exbarátnőmre, aki szintén mérges tekintettel fürkészte az arcom. Gondolom nem értette, hogy miért nem egyezek bele a dologba.
-Inkább magatokra hagylak!-állt fel az orvos, elég kellemetlen helyzet volt, de meg kellett beszélnünk. Amint az ajtó becsukódott, egyszerre szólaltunk meg:
-Mégis miért?-pontosan egyidőben, ugyanazt a kérdést tettük fel.
-Hogy miért?-hitetlenkedett a lány.-Wanda nem fog felébredni, ha Eric nincs itt! Ő tud rajta segíteni egyedül!
-Henriett, idefigyelj!-emeltem fel a hangom.-Nemhogy ide merd hozni a popsztárt, mert annak nagyon csúnya vége lest!
-Istenem René! Add már fel!-rázta a fejét.-Nem érted! Wanda semmiképpen sem fog összejönni veled! Szereti Ericet, a srác is szereti őt! Ez csak egy kis galiba volt, de előfordul az ilyen! Gyakorlatilag arra, hogy ti egy pár lesztek 3% az esély! Hagyd abba ezt az egészet, nem éri meg!
Meghökkenve néztem rá. Amiket a fejemhez vágott, nagyon rosszul estek. Olyan méreg öntött el, olyan dühös és csalódott voltam egyszerre.
Heni egyszerűen felállt és közölte vele, hogy elmegy Ericért, majd faképnél hagyott...


Fáradtan feküdtem végig a padlón. Valahogy nem megy. Egyetlen egyszer sem sikerült rendesen végig csinálnom a táncot, a többiek egyideig tűrték, de most már kezdtem az idegeikre menni. Ezek után mind otthagytak. Egyedül maradtam és próbáltam meg csinálni a lépéseket. Miközben össze-vissza kapkodtam a lábam, gondolkodni kezdtem:
Idegesített, hogy nem tudom mi van Wandával. Henriett már legalább 2 órája elment, egy szó nélkül elrohant. Szerettem volna, utána menni, de két dolog is akadályozott: először is, nincs kocsim, gyalog meg nem fogok utána menni, örülök, ha két lépést arrébb tudok menni. Másodszor pedig próbálnom kellett. Tomas beszervezett nekem egy koncertet holnapra, fogalmam sincs mit fogok csinálni...
Ahogy csukott szemmel a parketten döglöttem, sietős léptekre lettem figyelmes. Megfordultam és láttam, hogy Heni jött vissza. Arcán látszott, hogy dühös és kétségbeesett is egyszerre.
-Velem kell jönnöd, most!-rántott fel és ráncigálni kezdett. Én viszont nem engedtem. Hiába erőszakoskodott, annyira még nem vagyok gyenge, hogy el tudjon húzni. Pár pillanat után feladtam, majd széttárta karokkal jelezte: nem érti mi a bajom.
-Hova viszel?-kérdeztem.
-Wandához...-kimondta a bűvös szót. Illetve nevet. Nem is kellett többet mondania, olyan gyorsan indultam meg, mintha puskából lőttek volna ki. Ám az ajtóban megtorpantam. Rájöttem, hogy nem tudom hova kell menni. Miután ezt megmondtam a lánynak is, ő felvilágosított, de akkor megfagyott a vér az ereimben:
-A kórházba...

Hullafáradtan és lihegve estünk be a stockholmi kórház bejáratán. Heni már tudta, hova kell menni, előre futott és sietősen belökte az egyik ajtót. Mikor én is odaértem, értetlenül néztem be az üres szobába.
-Hol van?-kérdeztem meglepetten.
A válaszán pedig nagyon megijedtem:
-Nem tudom....

2 megjegyzés:

  1. Nem tudja?! o.O Mi az, hogy nem tudja?!
    Mikor fogja valaki seggbe rúgni Renét?!
    Miért kell kavarnia mindenkinek, és miért nem mondták el az orvosnak, hogy René volt a hibás?
    Remélem, hogy most Eric jól megadja a fiúnak azt, ami jár! Amúgy nagyon jó fejezet volt, várom a folytatást. Igaz, még csak most kezdegetem el az olvasást, de haladok! :)

    Csók; Nina

    VálaszTörlés
  2. Hát Nina, jót nevetettem a kommenteden... :'D
    Seggbe kéne rúgni Renét... Hát... :DDD
    Nem sokára fent lesz a következő, akkor kiderülnek a dolgok, valamennyire happyend lesz, de azért valakinek még se... ;)
    Örülök, hogy van egy újabb olvasóm, nagyon szeretem őket! :)
    Írom a következőt! :*

    VálaszTörlés