2011. november 22., kedd

20.rész - Kiborulva...

Hello, sziasztok!
Újra itthon...
Kirándultam egy jót és most írok nektek egy jó kis fejezetet!
Legalábbis remélem, hogy ti is annak tartjátok. ;)
És lezárult a közvélemény-kutatás:
Jelentem lesz 2.évad!
A részleteket később leírom, ha majd nem árulok el vele semmit. ;)
Jó olvasását!
Anna Love ♥
u.i.: Amíg nem voltam itthon, hirtelen megnőtt a rendszeres olvasók száma… :D


Ő itt Eric Saade... De valamiért már nem úgy tekintek rá, mint eddig. Azt hiszem nem csak én változtam meg, de mindenki más...

Még levegőt is elfelejtettem venni. Döbbenten néztem Ericre, ő pedig a szája szélét harapdálta. Azt hiszem a reakciómat várta, de miután látta, hogy vörösödik a fejem az oxigén hiánytól, rájött: sokkot kaptam…
-Mark!?-kérdezte félve. Végre újra vettem levegőt, pár mély lélegzet után, megszólaltam:
-Hű... Hát ez...-bármennyire erőltettem meg magam, csak ennyit voltam képes mondani. Mögöttem megjelentek a srácok, mert látták, hogy valami nincs rendben. Minden oké volt, csak villámcsapásként ért a dolog, hogy amit eddig csak sejtettem, az igaz. Eric tényleg szerelmes belém! Mégis úgy érzem, hogy ez nincs rendjén. Barátnője van, engem pedig nem is ismer olyan régóta, szóval úgy gondolom van elég tényező, ami akadályoz minket.
Mind a négy srác engem bámult, ebből három aggódva, mert nem tudták mi bajom van, Eric pedig még mindig a reakciómat várta.
-Nekik nem mondhatjuk el, ugye?-kérdeztem, mire a popsztár határozottan megrázta a fejét.
-Sajnálom srácok!-néztem bocsánatkérően a barátaimra, akik megértették, hogy most jobb lenne, ha elmennének. Ismét ketten maradtunk. Fogalmam sincs mit csinálna Eric, ha rájönne, hogy most éppen szerelmet vallott nekem. Már percekkel ezelőtt megtette, de még mindig képtelen voltam felfogni.
-Oké...-feleltem némi gondolkodás után, de a srác még mindig az arcom fürkészte, ami már kezdett idegesíteni.-Mégis mit vársz, mit mondjak?-kiabáltam rá, amitől kicsit megszeppent.
-El akartam mondani neked, mielőtt Wandának vallom be, de látom, dühös vagy és nem jó ötlet, miért kellett ezt nekem kimondani!-hisztizett a popsztár. Próbáltam komoly maradni, de ez azért vicces volt.
-Figyelj, ezt este beszéljük meg nálam, oké?-néztem körbe, mert mindenki minket bámult. Eric szomorúan bólintott, majd lehajtott fejjel elkullogott.
Majdnem elsírtam magam, annyira hülyének tűnhettem és szegény srácot is leégettem ezzel. A következő pillanatban már nem érdekelt semmi... Csak rohantam és rohantam egyenesen Mollyék háza felé. Muszáj volt beszélnem valakivel. Nem is kopogtam, hanem egyenesen beestem az ajtón. Nagyon megleptem a lányt, aki éppen az előszobában pakolt, mert mindent eldobott és azonnal hozzám rohant.
-Úristen! Mi történt?-kérdezte ijedten, miközben már ő is a könnyeivel küszködött.
-Sajnálom!-téptem le a fejemről mindent és a sarokba dobtam.-Elegem van! Nem bírom tovább! Nem!

A sírom lassan üdvöltésbe ment át. Teljesen kiborultam. Mindent elmondtam Mollynak, hogy Eric mit mondott nekem, miközben annyira szereti őt, hogy képes lett volna a tengerbe ugrani érte, hogy nem bírom ezt az egészet, már teljesen összevagyok zavarodva, nemcsak azzal kapcsolatban, hogy Eric szerelmes belém, hanem ez az egész, hogy Mark Love-t kell eljátszanom, már nem megy! Vissza akarok térni a rendes életembe! Megint szeretnék piszkálni másokat, hiányoznak ezek a régi szokások, amik szinte már az életemhez tartoztak és most megfosztottak tőlük. Hiányoznak a szüleim, a barátaim, még King is, nem érdekel, hogy miket vágtam a fejéhez, egyszerűen hiányzik a péntekenkénti Mekizés velük, hiányzik az is, hogy otthon öcsivel folyton piszkáltuk egymást, de végül jót nevettünk rajta! Hiányzik a szobám, ami most üresen kong valahol Californiában és várja az újabb és újabb kifirkált poszterek aggasszak a falára.
A kiabálástól már annyira fájt a torkom, hogy abba kellett hagynom. Lehajtottam a fejem és csendben továbbitattam az egereket. Éreztem, hogy Molly megsimogatja a fejem.
-Én sajnálom!-mondta.-Sajnálom, hogy így kell megtudnod!
Erre felkaptam a fejem, mégis miről beszél? Érdeklődve figyeltem a lányt. Nem teljesen értettem miről is kéne tudnom.
-Wanda!-sóhajtott.-Eric és én nem járunk...
Sokkot kaptam. Ez a dolog tényleg váratlanul ért. Nem is gondoltam volna, olyan jó megvoltak, szerették egymást és akkor mégis mi történt velük?
-De hol, mikor és miért?-tettem fel hitetlenül a kérdéseimet.
Molly mindent elmesélt:

Mikor azt mondta Ericnek, hogy Wanda (azaz én) megint Svédországba jön, tudta mit akar. Elmondta, hogy rájött arra, hogy Eric másba szerelmes. A popsztár ha szerelmes, akkor mindig gyertyákat gyújt az illetőnek és mivel nem Molly volt az, csak is egy lányismerősük lehetett. A lány nagyon egyedül érezte magát, de mikor megjelentem Mark személyében, akkor azt mondta, hogy újra érezte: van valaki, akivel majd összebarátkozik és jól meglesznek. Amikor felbukkantam a bulin, akkor egyből rájött, hogy én vagyok a szerencsés. Erre főleg a Masquerade videójából jöhetett rá, ahogy én is. És ekkor árultam el neki, hogy ki is vagyok... Teljesen összezavartam, viszont a Mark által megismert tulajdonságaim elfeledtették vele, hogy Wanda Love vagyok. Így engem kihasználva (amit egyébként nagyon sajnál) mindenre rájött.
Elmondta, hogy a második buli után küldött nekem egy üzenetet, amit máig sem ért: Eric hogy kaparintotta meg a telefonom, de akkor letámadt őket, hogy miről van szó és ezek után már nem volt más. Szakítottak.

-Sajnálom!-mondtam könnyes szemmel, mire Molly legyintett.
-Semmi gond! Majd bemutatom neked Lee-t!-mosolygott.
Elismerően bólogattam. A srác régen tetszett neki, de aztán jött Eric és otthagyta. Viszont most újra együtt vannak.
A hátamat a falnak döntöttem és sóhajtottam egy nagyot. Most már csak el kell mondanom Mr. Popularnak az igazat....

6 megjegyzés:

  1. Sziia :D
    Első komment :)

    Íme egy új olvasó :)Már az elejétől olvasom a történetet, de eddig még nem írtam egyszer sem :)
    Nagyon jó volt ez a rész is, csakúgy, mint a többi ;)

    A fejezet elején én is alig vettem levegőt, meg sem mozdulva olvastam :D
    Az események csak úgy pörögtek :D
    Amikor Wanda elment Mollyhoz, és kimondta amit érzett.... Hát sokszor én is legszívesebben ezt tenném :P
    Az eleje még kicsit nyugisabb volt...majd szépen felpörgött minden :)

    "Most már csak el kell mondanom Mr. Popularnak az igazat.... " - úgy látom ezután jönnek még az izgalmas részek!

    Ahogy leírod a történetet...Nagyoon jó :D
    Szinte látom magam előtt minden egyes pillanatát ;)

    Már nagyon várom a következő részt, és ha lesz időm, remélhetőleg oda is írok valamit :P

    Puszi: Dorothea K.

    VálaszTörlés
  2. Huh, Dorothea...
    Nagyon jó volt olvasni a kommentedet, annyira örülök, hogy van egy újabb olvasóm! :')
    Persze, most jönnek az izgalmak!
    Köszönöm szépen, amit írtál!
    Puszi: Anna Love ♥

    VálaszTörlés
  3. Lerágtam az összes körmömet (komolyan megtettem) mire a végére értem. Azt hittem legalább majd Eric belép a házba amikor Wanda épp kiad magából mindent. Nah, de így is nagyon jó lett. Már várom a csütörtököt :)

    VálaszTörlés
  4. :D Igen, amúgy gondolkodtam ezen a variáción is, de akkor amit már kitaláltam, az nem lenne jó... :/
    De azért örülök, hogy tetszett! ;)

    VálaszTörlés
  5. Szia!
    Nagyon jó lett! Izgalmas volt. Örülök, hogy kezdenek tisztázódni a dolgok (ki, kit, mit, mikor, hogy XD)! Azért lesz még izgalom "Most már csak el kell mondanom Mr. Popularnak az igazat... " :)
    Nagyon várom a következő fejezetet! :D
    Üdv
    Zoey

    VálaszTörlés
  6. Annyira örülök, hogy mindenkinek tetszik! :')
    Köszönöm szépen!

    VálaszTörlés